Lesznai Anna

Minden télen újra és újra elvarázsol a Balaton. Nekem akkor a legszebb, amikor alig-alig csábít valakit utazásra a hideg, ködös, szürke idő. Úgy érzem, az oly népszerűtlen hetekben egy titkos arcát láthatom a tájnak, és ez vonz évről-évre a tópartra, és mindig rejt valami ritka kincset is számomra egy-egy téli látogatás. Három évvel ezelőtt, egy ködös, misztikus ámde nagyon hideg januári napon épp Balatonfüreden sétáltunk. Kis melegedő gyanánt a Vaszary Galériába tértünk be, ahol épp egy Zoób Kati-Lesznai Anna tárlat volt.

48. A létra helyéről

Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök


Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.

38. Arról, ami hozzánk tartozik vagy mégsem

Nagyon szeretem azokat a napokat, amikor sorozatban történnek olyan epizódok, találnak meg érzések vagy mondatok, amelyek mind egy irányba mutatnak. Ezen a héten egy szép sorozatot hozott össze a véletlen- mondhatnám, ha hinnék a véletlenben.

Egyik este egy ismerősöm osztott meg egy kedves videót. Nem egyedi alkalom volt ez tőle, csak annyiban, hogy ezúttal én is be tudtam kapcsolódni. Elhangzott benne egy mondat, ami valahogy így szólt: ami hozzád tartozik, az a tiéd, ha elveszítenéd is visszakerül hozzád, ami pedig nem, ahhoz hiába ragaszkodsz. Csuda mondat volt, szinte a saját gondolataimat hallottam más által kimondva. Kegyelmi állapot (lenne) elérni ezt a vágyakozás és várakozás nélküli figyelést, mit is tartogatnak a soron következő napok, hónapok, évek?

14. A Költészet napjáról

Elhoztam nektek ez alkalomból egyik kedvenc tavaszi versemet. Mint a legtöbb választás, ez is nehéz volt, de végre is idén tavasszal úgy érzem, reményre van a legnagyobb szükségünk. A vers élni segít.

Szabó Lőrinc: Az áprilisi rügyekhez

Nem láttalak egy hétig, kis rügyek,
és közben milyen nagyra nőttetek!
hüvelyknyire!… Kilombosodtatok
és ezer könnyű és friss fodrotok
halványzöld lángként repdesi körül
a gallyakat és táncol és örül.