Articles with önismeret

43. Arról, hogy én valójában egy filodendron vagyok

Figyelem a virágaimat. Ez egészen gyakran elő szokott velem fordulni, de most, az egyelőre napos és magányos reggelemben más hangsúlyt kapnak a megszokott dolgok. Ilyenkor lassabb, nyugalmasabb minden, és a csendes, álmos lakásban a virágok még élénkebbnek tűnnek.

Tegnap a nagy könnyezőpálmámat meg kellett zabolázni, a nyáron kinőtte az asztalát és a levelei olyan szögben nőttek, hogy olyat szinte nem is ismer a geometria. Műtétre írtam elő, szétválasztottam a gyökereket, a szár egy részét pedig feldaraboltam szaporításra. Izgalmas hetek következnek. A szakirodalom szerint könnyű gyökereztetni a növényt, meglátjuk, mekkora szerencsém lesz- még ilyet se próbáltam eddig. Nem is annyira a levágott részek miatt aggódom, azokat félig elgyászoltam a trancsírozásnál, hanem a megmaradt kis anyanövényért.

Tovább…

35. Arról, hogy miért hasznos néha a komfortzónánkból kilépni

vándor

A zarándoklat lelki hatásairól még nem vagyok kész írni. Előzetesként annyit azért elárulok, hogy a négy nap alatt sem szent, sem megvilágosodott nem lettem, habár nagyon sok kérdésemre (és előzetesen egyáltalán fel sem tett kérdésemre is) választ kaptam és formálódtam. Voltak bőven hegyek és völgyek, mind terepen, mind érzelmileg, de mindenképp pozitív az élmény és amint rendbejön a bokám, indulnék is újra útnak.

Most arról elmélkedek, hogy mi mindent tanított nekem ez a nem is igazán nomád, de a megszokott körülményektől mégis eltérő pár nap a mindennapok vitele szempontjából?

Tovább…

33. Az álmok jelentőségéről

Ti szoktatok emlékezni az álmaitokra? Ha nem, nem jelenti azt, hogy nincsenek. Kutatások szerint egy nyolcórás alvás során 4-6 alkalommal álmodunk. Ilyenkor rendszereződik agyunkban az előző nap szerzett sok-sok információ, nem hiába szokták mestereim mondani, hogy a legfontosabb a vizsga előtti éjszaka. Még ha nem éreznénk is, akkor alusszuk okosra magunkat.

Az utóbbi időben annyi minden történt, jó és rossz egyaránt, hogy álmaimban is ez a ködös összevisszaság jelentkezett, nehezen lehetett kihámozni reggelre valami értelmeset belőlük.

Tovább…

30. A korán ébredés hasznosságáról

Gyerekkoromban hajnali hatkor kellett kelnem iskolaidőben, de nyaranként sem volt nálunk divatban a lustálkodás. Ha hétkor, legkésőbb fél nyolckor nem voltam a reggelizőasztalnál, aggódva tette nagyanyám a homlokomra a kezét, és ha nem érezte melegnek, simán kitessékelt a párnák közül.

Sosem voltam nagy partiarc, talán összesen 6-7 alkalommal esett meg velem, hogy pirkadatkor értem haza. Az első 1-2 alkalomra emlékszem, izgalmas, fárasztó és egyben szürreális élmény volt az éjszakai lármából hazasétálni az egyre világosodó ég alatt. Még furcsább volt aludni térni, majd a húsleves-illatra felébredni délben. Nem ittam egy korty alkoholt sem, de a furcsa, új fáradtságtól voltam kótyagos napokig. Aztán persze a főiskola, majd a rendezvényszervezős évek jól megedzettek, jó tréning volt a kisgyerekes évekre.

Akkortájt, a másfél-kétórás alvásblokkok idején fogadkoztam is erősen, hogy ha megtehetem, sose kelek hatkor többé. Aha.

Tovább…

12. Az ego-harcról és a megtalált békéről

Mikor volt utoljára veletek olyan, hogy semmi se jó? A ruha szúr, a cipő nem elég szellős, a szomszéd túl hangos, X vagy Y idegesítően szól hozzád, a könyv unalmas, a feladat problémás és még sorolhatnám? Velem pont ezen a héten estek meg fentiek. Az sem igaz, hogy mindegyik alaptalan volt, de a közös nevező mégiscsak én voltam a kupacban.

Ezek olyan napok voltak számomra, amikor a szokottnál is többet hadakoztam önmagammal, ritkán esik meg velem, hogy ennyire nehezen lássak ki a kis dobozomból. Szerencsére rájöttem, hol is van a gond-  a túlhizlalt és kissé elmagányosodott ego esete forgott fenn.

Tovább…

11. A nők támogatásáról és együttes erejéről

Az elmúlt hetekben az estéimet a The Bold Type című Netflix sorozat színesítette. A csodás ruhák, az izgalmas sztorik, jó ügyek mind kiváló témák egyenként is, de a főszereplő három Y-generációs lány és közös főnökük összefogása és ereje lenyűgöző.  Bár minden egyes résznél megállapítom, hogy nagyon nem vagyok Y-generációs, de minden alkalommal kicsit sajnálom is.

Tovább…

8. A tavaszról és az új törekvésekről

Múlt héten hiányoltam a napfényes hétvégét, de a mostani bőséggel kárpótolt. Ráadásul mindkét hétvégi nap nagy részét a szabadban tölthettem, erdő-és mezőjárással, kertészkedéssel. Nem is tudom hirtelen, hogy a kert vagy én vártam jobban a téli maradványoktól való tisztulást, a száraz részek eltávolítását, a lazítást, fellélegzést?

Tovább…

7. Tavaszvárásról és virágzásról

Én annyira, de annyira várom idén a tavaszt, hogy komolyan megsértődtem egy kicsit a hétvége időjárásán. Általában nem szoktam vitába szállni az aktuális évszakkal vagy napi időjárással, mert ugye mi értelme is lenne? De szombaton annyira vágytam a meleg napsütéses időt, hóvirágot és kankalinokat akartam keresni egy napfürdős sétán- utóbbiból legalább hozhattam haza a szombati piacozásról- hogy egészen csalódott voltam a mindent beterítő köd láttán.

Tovább…